Összes bejegyzés

A gyász nem egy betegség, amit „meg kell gyógyítani”, és nem is egy állapot, amin gyorsan túl kell lenni. A gyász egy természetes válasz a veszteségre, mégis sokan próbálják elkerülni, elnyomni vagy siettetni. A mai világunkban gyakran azt tanuljuk meg, hogy „erősnek kell lenni”, hogy „tovább kell lépni”, hogy „az idő majd megoldja”. Sajnos a feldolgozatlan gyász nem tűnik el, csak csendben dolgozik tovább bennünk. Testi tünetekben, szorongásban, kimerültségben, kapcsolati nehézségekben vagy éppen egy állandó, megfoghatatlan hiányérzetben jelenhet meg.

A skizofrénia diagnózisa egy családban egyfajta ,,láthatatlan gyászfolyamatot” indít el. Ez a veszteség sajátos, mert nem egy halálesethez kötődik, hanem egy élő személy személyiségének, jövőképének és a hozzá fűződő kapcsolatnak a megváltozásához. A szeretett személy bár fizikailag jelen van, de pszichológiailag vagy mentálisan időnként elérhetetlenné válik.

A Gyászfeldolgozás Módszer® nemzetközileg elismert, lépésről lépésre felépített segítő folyamat. Olyan veszteségek feldolgozásában nyújt támogatást, amelyek érzelmileg megterhelők, legyen szó halálesetről, válásról, betegségről, vagy „láthatatlan” gyászról. Egy struktúrált módszer.Nem terápiás, mégis mély önismereti munkát kínál. Nem az időre, hanem a tudatos feldolgozásra épít, segít kimondani a kimondhatatlant, rendezni az elakadt érzéseket, csökkenteni a bűntudatot és az érzelmi terheket. Célja, hogy a veszteség ne uralja tovább az életet, és az érintett visszataláljon belső egyensúlyához.

Van egy nehéz kérdés, amire igazán nincs jó válasz és ez a következő: Hogyan lehet együtt élni egy veszteséggel? Ezzel az írással egy szokatlan irányból közelítem meg ezt a kérdést és lehet, hogy az alábbi gondolatok kissé feszegetik a megszokott határokat. Úgy gondolom,hogy minél több nézőpontot ismerünk meg, annál több kapaszkodóhoz jutunk.

Az életem legmeghatározóbb veszteségei vezettek el ahhoz, hogy ma a gyászfeldolgozás útján segíthessek másoknak. Elveszítettem a fiamat és a férjemet. Két rendkívül megterhelő fájdalmat éltem meg, amelyek alapjaiban változtattak meg mindent körülöttem és bennem.

A gyász a pszichológia egyik legnehezebben megragadható tapasztalata. Nem csupán veszteség, hanem átalakulás is, az identitásunk, érzelmi kötődéseink és a világhoz való viszonyunk mély újrarendeződése.